A Gyógyító selyem
Sok minden eszünkbe juthat a selyemről, csak épp a gyógyhatás nem! Először had elevenítsem fel a selyem történetét az ókori Kínától napjainkig, s csak a végén árulom el a kíváncsi Olvasónak, hogy milyen gyógyhatással bír ez a becses portéka, megosztva személyes tapasztalataimat is.
Az ismert kínai gondolkodó, Confucius szerint a selyem története Kr.e. 2640-re nyúlik vissza. Ekkor ugyanis Xi Ling Shi kínai hercegnő véletlenül beleejtett egy selyemhernyó-gubót a forró teájába, s amit kivett onnan, abból egy gombolyag selyemfonalat tudott készíteni.
Ennek a figyelmes, okos leánynak köszönhetően indult el világhódító útjára a selyem. Kiépültek a kereskedelmi útvonalak, a híres „selyemutak”.
Már a római patríciusok és a japán császárok is selymet hordtak, de az elkészítés titkát 3000 éven keresztül szigorúan őrizték Kínában. Végül a történelem első ipari csempészete során, 552-ben Justinianus császár két térítő szerzetese bambuszbotokban kicsempészett néhány selyemhernyógubót Bizáncba. Később a selyemkészítés titkát az arabok is megszerezték. A XII. században Marco Polo utazásainak köszönhetően a Kelet-Nyugati selyemkereskedelem fellendült, és Itália lett a selyemipar európai központja, majd 1450-ben helyét Lyon vette át. A hugenottáknak köszönhetően a selyemgyártás Európa szerte elterjedt és virágzott, míg a II. világháborúban a szintetikus anyagok teljesen ki nem szorították a piacról.
A háború után Japán lett a selyemgyártás nagyhatalma egészen 1970-ig, amikor Kína méltó módon újra elfoglalta első helyét több mint 50%-os részesedéssel.
Miért éli reneszánszát ez az ősi, ámulatba ejtő anyag a XXI. században, a szintetikus anyagok világában? Mert természet- és emberbarát, sőt különleges összetétele révén gyógyító tulajdonságokkal rendelkezik.
Fehérjeszerű polimerből, fibroinból áll, s a kollagénnel, illetve a pókhálóval van a legközelebbi rokonságban. Magas hőfokú pára mellett egy selyemgubóból mintegy
A kollagén és a selyem hasonló aminosav-összetételének köszönhetően bőrünkön nem vált ki allergiás reakciót. Manapság a kozmetikában is nagy sikerrel alkalmazzák a selyemproteint.
Ez a rugalmas, ám szilárd természetes anyag képes 30% vizet felvenni, anélkül, hogy nedves lenne, emiatt a selyem öltözék és ágynemű szinte „eltünteti” a verejtéket, komfortos, száraz érzetet ad, segít a hőszabályozásban, biztosítja a bőr légzését, javítja az anyagcsere folyamatokat és a vérellátást. Jótékony hatását vérkeringési, mozgásszervi és reumás panaszok esetén is hasznosíthatjuk.
Gyermekkoromban, ha fájt a torkom, édesanyám selyemsállal kötötte be. Még emlékszem kellemes, nyugtató hatására, mintha megőrizte volna az anyai kéz melegét.
Sajnos ma már ő szorul orvos-fia segítségére. Elfáradt, kopott, reumás ízületei érzékenyen reagáltak a legenyhébb időváltozásra, fájdalmai aludni sem hagyták. Fájdalomcsillapítót és gyulladás-gátlót csak végső esetben szedett, mert gyomorégést okoztak és növelték a vérnyomását.
Néhány hete meglepve tapasztalom, hogy anyukám frissebben mozog, jár-kell a házban, mintha kicserélték volna. Sőt, az is előfordult, hogy reggel – tudni illik a munkahelyem tőszomszédságában lakik - nem várt az ablaknál állva, mert elaludt. Jót mulattam, amikor azt mondta, hogy a kínai selyempaplan gyógyította meg, amit a születésnapjára kapott. Mivel állapota tovább javult, s így a „gyógyhatás” tartósnak bizonyult, utána néztem, kutatni kezdtem az irodalomban, találok-e valamilyen feljegyzést a selyem gyógyító hatásáról.
A leírtak igen meggyőzőek voltak, így azóta már sok betegemnek ajánlottam, hogy a terápia mellett próbálják ki a selyempaplant és a selyemágyneműt.
Nagyon sokan beszámoltak ízületi fájdalmaik enyhüléséről, s az érzékeny bőrűek is örömmel fogadták javaslatomat. A selyem poratka allergiával küzdő betegeim körében is eredményesnek bizonyult, mivel teljesen bőrbarát, és alacsony elektrosztatikusságának köszönhetően nem vonzza a poratkákat.
Ha belegondolunk, hogy életünk egyharmadát ágyban töltjük, rájövünk, mennyire fontos, hogy ez idő alatt sikerüljön testileg-lelkileg regenerálódnunk, hiszen a pihentető alvás a jó közérzet, és az egészség egyik fő forrása.
Ehhez minimum szükségünk van egy megfelelő ágyra, matracra és takaróra, amely kényelmes, nyugodt álmot biztosít, miközben testünk hőmérsékletét télen és nyáron egyaránt
Ehhez szükséges kelléktárunk egy újabb, selymes darabbal gazdagodhat, melyet mindenkinek jó szívvel ajánlok.
Dr. Tihanyi István
orvos-természetgyógyász
Forrás Paramedica magazin