Manapság a csapból is ő folyik, most épp a házassági válságáról cikkeznek. Mindig van ok, amiért elő lehet venni.
Te is szívesen nézed meg a filmeket, amiben ő szerepel? Esetleg álmodsz is róla? Sokat gondolsz rá? Bezzeg a férjed, meg se közelíti, igaz?
Miért pont ő?
Mert olyan jóóóóóóképű. Mert csinos! Mert jól öltözött. Mert szexi. Mert scharmos, mert olyan férfiakat jelenít meg, akik megtestesítik az IGAZI FÉRFIT!
Mert elérhetetlen!
Na, a tárgynál vagyunk. Ha elérhetetlen, akkor lehet ideális, akkor nem horkol, nem fáradt mindig, nem késik el, nem felejti el a születésnapunkat, nem várja a vacsorát a TV előtt, ahelyett, hogy beszélgetne… És még sorolhatnánk. Tehát, ideális. Idea. Elképzelt, és nem valóságos.
Mi a baj a valóságossal? Ha belegondolunk, a valóságos férfi is mondhatja ugyanezeket rólunk. Ja, de az ideális nem mondja. Ez az egyik baj a valóságossal, hogy ő mondja is. Az is baj, hogy nem szuperhős. Nem old meg minden problémát. És nem jóképű. Az is baj, hogy mellette háziasszonyokká válunk, szatyrot cipelünk, rohanunk az óvodába, a gyerekekkel a különórákra, mellette nem lehetünk elegánsak, csinosak, szépek, jól öltözöttek, kipihentek, szexik… Mert ezek a hétköznapok. Brad Pittek pedig a filmvásznon jelennek meg, nem a hétköznapjainkban élnek.
Mit tegyünk, hogy legyen nekünk is Brad Pittünk?
Hiszen valamiért neki sem felel már meg Angelina Jolie. És fordítva is igaz. Tehát mit tegyünk mi? Valóban Brad Pittet akarjuk?
Akkor kezdjünk el tuningolni. Hogyan?
Fodrász, kozmetika, körmös, ja, edzőterem minden nap, elegáns ruhák…. Mert hát fel kell nőni a feladathoz, ugye?
Ajaj, ebbe nem fér bele a család és a munka. Tehát mi sem vagyunk Angelinák, akkor mit akarunk?
Másik lehetőség, változtatunk a stílusunkon. Veszekedés és szidalmazás helyett dicsérünk, kedveskedünk:
Szavakkal: Apukám, te olyan nagyszerű vagy! Senki nem tudta volna ilyen klasszul felszerelni ezt a csillárt!
Ajándékokkal: Apukám, nézd, milyen csodálatos selyem nyakkendőt találtam neked! És ez a selyem alsó igencsak szexi. Fogd meg, milyen finom az anyaga!
Mit tegyünk még?
Tűzzünk ki „kettecskén” napokat. Amikor megoldjuk, hogy legyen, aki a gyerekekre vigyáz, és mi együtt tudjuk tölteni a napot. De legalább az estét. Nem hulla fáradtan, nem kicsavarva. Tegyünk meg mindent, hogy mi is jól érezzük magunkat. Ilyenkor: fodrász, kozmetika, illatok és finom selyem alsóneműk és hálóingek beszerzése, gyertyafény és kellemes zene. Finom vacsora és egy nagyszerű bor….
Mi történik? Ezen „előre megfontolt” cselekedeteink hatására a mi kedvesünk szeme csillogni kezd, ha ránk néz. Akkor is, amikor szatyorral, gyerekkel a nyakunkban loholunk időre valahova. A járása büszke és ruganyos lesz. Az arcán időnként huncut mosoly bujkál. Szívesen felveszi a finom hernyóselyem fehérneműt, amit tőlünk kapott. És vesz nekünk is, mert az érintése megborzongatta. Gyakrabban jön haza időben, mert szeret otthon lenni velünk. Újra férfias, fiatalos, szexi…
Hol van ehhez képest Brad Pitt, az elérhetetlenségével? Nekünk már megvan a férjünk, akire számíthatunk, akivel sok mindenen mentünk keresztül, akivel közösek a gyerekeink, az örömünk és a bánatunk. Akivel még most is tudunk játszani és nevetni! Akivel büszkék vagyunk egymásra.
Akit mi magunk tudtunk Brad Pitté varázsolni.